Cuki állatok

A veszélyes állatokról már olvashattatok blogunkon. Ha még nem olvastad, ide kattintva olvashatsz róluk Most következzenek a mindenki által imádott cuki állatok!  Ausztrália nemcsak a veszélyes, hanem a kedves és barátságos állatokban is bővelkedik. Szerencsénk volt több ilyen különleges élőlénnyel találkozni, sőt, néhányukat a kezünkben tarthattuk és meg is simogathattuk. Most bemutatunk néhányat közülük!

Koala

Kétségtelenül a koala az abszolút kedvenc. Bevallom, én is ezt a pillanatot vártam a legjobban – hogy végre a kezemben tarthassak vagy megsimogathassak egy koalát. Egyszerűen elbűvölőek! Szerencsére mindkét élményben részünk lehetett. Az egyikük bundája puha és selymes volt, míg a másiké kissé durvább tapintású. Nem tudom, hogy ez az életkoruktól függ-e, vagy esetleg az évszakok változása is befolyásolja a szőrzetük állagát. Mindenesetre felejthetetlen élmény volt! Mozgásuk elképesztően lassú – valószínűleg az eukaliptusz levelek "mámorító" hatásának köszönhetően.

Kenguru

A másik nagy kedvencünk a kenguru volt. Hamilton Island-en találkoztunk először vadon élő, szabadon ugráló példányokkal. Bár viszonylag közel engedik magukhoz az embereket, a simogatást inkább elkerülik. A kisebbek az anyjuk mellett legelésznek, és ha túl közel merészkedsz a kicsihez, az anyja azonnal odaugrál védelemként. Akadt olyan helyzet is, amikor a domináns hím figyelt minket éberen – nem kis izomzattal rendelkeznek, így érdemes megtartani a tisztes távolságot!

Szerencsére volt alkalmunk testközelből is találkozni kengurukkal, méghozzá az Ausztrál Állatkertben – igen, Steve Irwin híres állatkertjében. Itt egy külön "kenguru simogató" kifutóban lehetőségünk nyílt megsimogatni őket. Meglepően puha, szinte plüssszerű bundájuk volt, és teljes nyugalommal tűrték a látogatók közeledését. Igazi különleges élmény volt!

Kakadu

Hamilton Island-en egy másik különleges találkozásunk a sárgabóbitás kakadukkal történt. Már a szállodai szoba erkélyajtaján elhelyezett figyelmeztetés is felkeltette a figyelmünket: "Ha nem tartózkodsz a szobában, zárd be az ajtót a kakaduk miatt."

Később egy YouTube-videóban láttam, hogy mit is jelent ez a gyakorlatban – néhány kakadu egy nyitva hagyott erkélyajtón át beszabadult egy szobába, és alapos felfordulást csináltak, miközben élelem után kutattak. 

Az erkélyen üldögélve mi is testközelből megtapasztaltuk, milyen kíváncsi és pimasz madarak. Sorban rászálltak a korlátra, és árgus szemekkel figyelték, mikor pottyan le egy-egy falat. Ezek a kakaduk hihetetlenül mókás, de egyben elképesztően hangos madarak – a rikácsolásuk minden más háttérzajt elnyomott. Mindenesetre igazán szórakoztató volt megfigyelni őket ilyen közelről!

Delfinek

Kétszer is volt alkalmunk delfinekkel találkozni. Első alkalommal csak messziről látthattuk őket, ahogy békésen úszkálnak a part közelében. Sajnos annyira messzire voltak, hogy nem nagyon tudtunk értékelhető fotót lőni róluk. Második alkalommal, Moreton Island-en találkozhattunk velük, testközelből. A szigeten a szállás árában benne van egy delfin estetés, ahol a delfineket a kezünkből etethetjük, de erről részletesebben is írunk majd egy későbbi cikkben. 

Kookaburra, az ausztrál Kacagó Jancsi

Brisbane-ben, a botanikus kertben találkoztunk először az ausztrálok egyik legkedveltebb madarával, a kookaburrával. Szerintünk ez egy igazán aranyos, szajkó méretű madár, amely meglepően nyugodt, és viszonylag közel engedi magához az embereket.

A legkülönlegesebb tulajdonsága azonban kétségtelenül a hangja – nevetésre emlékeztető rikoltása messziről felismerhető. Nem véletlenül kapta a "Kacagó Jancsi" becenevet! Érdekesség, hogy a kookaburra a jégmadarak rokonságába tartozik, így távoli "unokatestvére" a nálunk is ismert jégmadárnak.

Az állatkertben találkoztunk még néhány ikonikus ausztrál állattal, amelyekkel sajnos a természetben nem sikerült összefutnunk. Az egyik személyes kedvencem a vombat volt – ez a zömök, medvére emlékeztető erszényes hihetetlenül aranyos és nyugodt teremtmény. Bár első ránézésre lomhának tűnik, valójában meglepően gyors tud lenni, ha a helyzet úgy kívánja. Dögönyözni való kis jószág, az tuti.

Láttunk dingókat is, amelyek leginkább egy otthoni kutyákra hasonlítottak. Nyugodtan és lustán figyeltek minket a kifutójukból, a nagy meleg miatt az árnyékban heverésztek. Egy másik híres állat, amire nagyon kíváncsiak voltunk, a tasmán ördög volt. Az animációs filmekben ismert TAZ-zal ellentétben egyáltalán nem tűnt őrjöngő, idegbeteg fenevadnak – sőt, sokkal inkább egy kissé morcos, ám cuki kis ragadozónak nézett ki. Mivel éjszakai állat, ő is az árnyékban aludt békésen.